Virgínia

Szia! Örülök, hogy itt vagy!

Ezekszerint te sem korlátolt, beszűkült látókörű ember vagy tele előìtèletekkel igaz? Ezt örömmel látom. :)  Ahogy mondani szokás, mióta az eszemet tudom, sosem álltam be a sorba. Sosem érdekelt mi a trendi, mi a menő, mi a divat, sosem utánoztam vagy bálványoztam senkit. Határozott elképzelésem volt mi tetszik s mi nem. 14 évesen már mindenféle színben pompázott a hajam , szegecseket, láncokat s anyukám Buffalóját hordtam akkor is ha óriási volt a lábamra. Általános iskolában nem is voltam sem a tanárok sem a diákok kedvence. Aktìvan hasznàltam viszont különböző önkifejező közössègi oldalakat, pl.: VampireFreaks, LD50 Ide kèszìtettem magamròl fènykèpezőgèppel kèpeket, amiket aztàn photoshopban s különböző asztali szoftverekkel szerkesztettem.

Középiskolában már könnyebb volt a dolgom, s bár színésznő szerettem volna lenni, (folyton újra játszottam jeleneteket a szobámban... :)) ,más fele sodort az élet, így olyan iskolába kerültem ahol ugyan informatikusként , de nem tűntem ki a fodrász- extrèm frizuràkat viselő tanulók közül, már nem voltam célpont. 

Ekkortájt alapítottak az óvodáskori legjobb barátaim zenekart ami 2015-ig aktívan működött. (the griffins) Ez idő alatt megismerhettem rengeteg embert, zenészt, betekintést nyerhettem a kulisszák mögé, a dalìrástól a stúdiózáson át, fotózások, forgatások, interjúk, rádiókon keresztül mindenbe.  Ez az időszak is sokat alakított rajtam s ebben a zenei közegben érzem magam a legjobban a mai napig!

Egészen 2019-ig sosem éreztem azt, hogy én is szeretnék középpontban lenni, jól éreztem magam a háttérben, támogató párként.

Majd új vàrosba költöztem ahol barátaim bíztattak: használjam a közösségi médiát, mert érdekesnek tartanak, ne bújjak el a vilàg elöl. Megfogadtam a tanàcsukat, természetesen itt sem tükrös szelfikkel nyitottam, ide is kreatív önportrékat posztoltam, ìgy instagramon érkeztek az első felkéréseim,  s indultam el azon úton ahol igazán önmagam lehetek!